Ózonpajzsunk védelmében

"Mesze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort:
Hass, alkoss, gyarapits:.."

Kölcsey Ferencnek, Himnuszunk nagy költőjének 170 éve írt felhívása sajnos, sosem volt ennyire aktuális, mint napjainkban.

A hosszútávú hatásokat figyelembe véve, megfontoltan cselekszünk-e, avagy jelenlegi erőforrásainkat tékozoljuk rövid távú előnyök érdekében?

Képes-e a tudomány felmérni vívmányainak valamennyi következményét; különös tekintettel a hosszútavon káros alattomosan jelentkező hatásokra?

A rövid válasz: Aligha.

Talán a legjobb példa erre a huszas években feltalált ú.n. CFC-k, magyarul klór-fluor szénhidrogének, amelyek közül a legismertebb nevű a freon gáz. Ezek a klór-fluor szénhidrogének mintegy fél évszázadon át megkönnyítették, hatékonyabbá és olcsóbbá tették számos iparág és szolgáltatás tevékenységét amellett, hogy az egészségre nem jelentettek veszélyt, lévén biológiailag stabilak. Oldószeres, tűzoltó hatásuk hatékonyság tekintetében máig sem pótolható, hűtőközegként kiválóan működnek, -- csak, hogy pár jó tulajdonságukat említsem.

Az öröm azonban csak addig tarthatott, amíg egy brit kutatócsoport fel nem fedezte a déli sark fölötti lyukat az életfontosságú ózonpajzsban és amíg a tudományos kutatás be nem bizonyította mintegy húsz éve, hogy a lyukért illetve a sztratoszféra ózonrétegének elvékonyodásáért az ózon molekulára gyilkos hatású előbb említett klór-fluor szénhidrogének a felelősek. Az ózonpajzs elvékonyod á sa következtében megnövekedett káros UV sugárzás pedig többek között bőrrákot, szürkehályogot okozhat. Az ózonpajzs védelme nélkül csak víz alatt, vagy fedett helyen létezhetne élet. Példa a káros UV sugárzás roncsoló hatására az orvosi műtőkben sterilizálásra használatos 262 nanométerű UV lámpa, amely genetikailag roncsol, a DNS elpusztítása által öl, így csírátlanitva a műtőt.

A környezetvédelem területén mindeddig példa nélküli, gyors nemzetközi összefogás eredményeképpen 1987-ben megszületett az ózonpajzs védelmét szolgáló Montreal-i Protokoll, avagy Jegyzőkönyv, amelyet máig több mint 160 ország ratifikált, köztük hazánk is. A Jegyzőkönyv lényegében határidőket jelölt meg, az ózonkárosító anyagok gyártásának beszűntetésére, felhasználásának visszaszorítására. A Világbank által működtetett Globális Környezetvédelmi Segélyalap (GEF) segélyeket folyósít az ózonréteg védelmével összefüggő kiadások fedezésére. A Globális Környezetvédelmi Segélyalapot még 1991-ben hozta létre a Világbank, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), és az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), hogy pénzügyi segítséget nyújtson fejlődő országoknak illetve az átmeneti gazdaságoknak a legsúlyosabb globális méretű környezeti problémák enyhítéséhez, így például -- az ózonréteg védelmén kívül -- az üvegházhatás csökkentéséhez, a nemzetközi vizek megtisztításához, és a kihalóban levő, illetve veszélyeztetett fajok védelméhez.

A projektek megtervezésében, előkészítésében a Világbank szakértői nyújtanak segítséget, a projekt megvalósitása alatt pedig a célkitűzés elérését és a pénzek a célnak megfelelő elköltését biztosítják. Az átmeneti gazdaságok majd mindegyike részesült, vagy részesül segélypénzben az ózonkárosító anyagok kiváltása céljára, összesen mintegy 150 millió dollár értékben. Jómagam a régió négy országának a projektjeiért felelek.

Magyarországon 14 vállalat részesült a magyar program majd 7 millió dollárjából; ebből finanszírozzuk az ózonbarát technológiára történő átállást, segítjük az ózonkárosító anyagok kiváltását ösztönző jogi, szabályozási feltételek megteremtését, a monitoring rendszer kiépítését, szakképzést, és -- a Központi Környezetvédelmi Alappal közösen -- támogatjuk ezt a most induló, az ózonpajzs védelmét szolgáló környezeti tudatformáló kampányt. A magyar ózon károsító anyagok kiváltása projekt egyébként Európai Unios csatalakozásunkat is segíti, hiszen az Európai Unioban rendkívül szigorúak az ózonvédő előírások. A megfelelés Magyarország imázsán is sokat javít.

Reményeink szerint ez a kampány más környezeti kérdésekre is felhívja a figyelmet. A környezeti tudatformáló kampány az egyik leghatásosabb környezetvédelmi eszköz lehet, persze csak akkor, ha a szükséges információ eljut a társadalom minden csoportjához, különösen az ifjú nemzedékhez, és oktatóikhoz. Az emberek alapvetően jószándékúak és lelkiismeretesek. Ha a közvélemény, illetve az egyén megérti és tisztában van az egyes tevékenységek, vagy éppen a tétlenség súlyos környezet- és egészségkárosító következményeivel, biztos lelkiismeretesen ügyel, hogy a kár elkerülhető legyen. Mindenki tehet a környezetért. Például vigyázhat, hogy hűtőszekrényéből vagy légkondicionáló készülékéből sérülés által ózon-gyilkos hűtőközeg ne juthasson a levegőbe, ha szerelőhöz fordul, kérje tőle a zöld kártyát, amely igazolja, hogy a szerelő elvégezte az ózonbarát szervizelés tanfolyamát és megfelelő lefejtőkészülékkel rendelkezik. Tudományos oldalról pedig kulcsfontosságú az ózonréteg problémakörével kapcsolatos ok-okazati összefüggések pontos bemutatása. A köztudatban ugyanis sajnos gyakran összemosódik az üvegházhatás és az ózonréteg elvékonyodásának kérdése, holott mind az ok-okazati összefüggések, mind a káros hatások, mind a szükséges védelmi intézkedések különbözőek.

A Montreal-i Jegyzőkönyv és kiegészítéseinek megvalósítása jól halad -- hiszen már az is eredmény, hogy az ózonréteg elvékonyodásának mértéke csökkent. Hogy azonban az eddigi trend tartósan megforduljon, további erőfeszítésekre van szükség, és ebben a most induló környezeti tudatformáló kampány fontos szerepet játszhat.

Reméljük, hogy az év végével sikeres felvilágosító kampányt zárhatunk és majd közösen még jobban óvjuk a környezetünket és az ózonpajzsot mindannyiunk és a jövő generációk érdekében.

Hadd zárjam a "Think globally, act locally" mottóval amely szabad fordításban így szól: Gondolkozzunk világméretekben, globálisan és cselekedjünk helyben, lokálisan.

Kiss Krisztina