Napenergia hasznosítás

Hazánkban a föld felszinére érkező hősugárzás mértéke max. 1500 Watt/m2, ebből ~1000 Wattot tudunk hasznosítani. Egy család melegvíz ellátásához kb. 2000 Wattos bojlert szokás használni, egy lakás fűtésére kb. 25 kW-os kazánra van szükség. És hogy ez mit jelent? Melegvíz ellátásra bőven elegendő egy pár négyzetméteres kollektor, ez olcsó megoldás, viszont télen a lakásunkat/házunkat ne akarjuk tisztán napenergiával fűteni...
Tapasztalatok:
1995-ben házépitésbe kezdtünk. A tervezésnél törekedtünk a funkcionalitáson, kényelmen túl a környezetünk védelmére is. Ezért a ház szerkezetét (pl. vastag szigetelt falak és ablak-terasz kialakítások...) és a gépészetét is ennek fényében terveztük meg.
Most csak a napkollektoros fűtésre térek ki. 4 db 2 nényzetméteres napkollektor került a tetőre, mely 300 literes melegvíz tároló, és 25 köbméteres medence vizét fűtötte. Miután hazánkban nem lehet egész évben számítani az elegendő napsugárzásra, és a fűtés miatt is egy 29 KW-os gázkazánt is beépítettünk. A rendszer vezérlését saját magam terveztem és készítettem. Gépészet áttekintő ábrája: napenergiarendszerxls.jpg.
Kiváncsi voltam, hogy a befektetés hány év alatt térül meg. Optimista számolással 5 év, pesszimista számitással 10 év jött ki.

A következő ábra 1999 és 2000-ben mért környezeti minimum és maximum hőmérsékletet mutatja. Környezeti hőmérséklet (min,max) 1999, 2000
A napenergia hasznositást a következő ábra mutatja, a szivattyú üzemideje a napsütéses órák számával arányos. Napkollektor vizszivattyújának működési ideje
És talán a legfontosabb, a gázfogyasztás alakulása. Látható, hogy ha a külső hőmérséklet 20 C fölé emelkedett, a gázfogyasztás szinte nullára csökkent. Gázfogyasztás

Ezt az oldalt épp átírom, kérlek pár hét múlva nézz vissza.